1. levél · Ízelítő
Megszüntetem a blogomat
A blogomból jegyzetek lesznek. Általános cikket nem írok többé. Ami ezután megjelenik, az a saját utamról szól: egy kísérlet, egy eszköz, amit kipróbáltam, egy döntés, és hogy mi lett belőle. Az is, ami nem sikerült.
A helyzet
Manapság percek alatt lehet cikket gyártani bármiről, és rengetegen gyártanak is, forgalomért. A saját blogomon is volt 22 írás, és ha őszinte vagyok, néhány közülük pont ilyen lett: „mi az MVP”, „7 példa automatizálásra”. Nem rossz szövegek. Csak bárhol megtalálod őket.
Közben én is AI-jal írok. Ezt nem titkolom, sőt. A saját ügynöki rendszerem segít a témaválasztásban, a vázlatban, a megfogalmazásban, vagyis leveszi rólam a favágó munkát. A téma, a tapasztalat és a döntés viszont az enyém, és semmi nem megy ki úgy, hogy ne olvastam volna át. Egyre több platform próbálja kiszűrni az AI által írt szöveget. Szerintem nem az a kérdés, ki gépelte, hanem hogy van-e mögötte megélt tapasztalat, és vállalja-e valaki a nevével.
A kényszer egyszerű volt: kevés olvasóm van. Ma a legolcsóbb váltani. Később ez csak drágább lenne.
Amit nem választottam
Két kényelmesebb utam volt. Az egyik: tovább írni a keresőbarát ismertetőket, mert hoznak némi forgalmat. De az internetnek nincs szüksége még egy MVP-ismertetőre tőlem.
A másik: elhallgatni, hogy AI segít. Ez pont ellentmondana annak, amit csinálok: megmutatni, hogyan ad vissza időt az AI, ha jól használjuk. Nem úgy, hogy amíg a gép dolgozik, levesszük a polcról a következő feladatot. A sebesség önmagában semmit nem ér, ha a nap végén kiégve állunk fel.
Mibe került
A levél azzal folytatódik, hogy mibe került ez a döntés. Ezt a részt a feliratkozók kapják meg, e-mailben. Iratkozz fel, és a következő döntést már teljes egészében olvasod.
Kéthetente egy levél. Leiratkozás egy kattintással.